Pages

2011. november 17., csütörtök

Hárman a szekrény tetején

Hihi, bár szeptember elsején újra megszólalt az a bizonyos csengő és ismét beszuszakoltam a hátsó felem a padba, mégis egy ügyes választással sikerült  egy kicsikét meghosszabbítanom a nyári szünetet és Óváron egy felejthetetlen, vidám, eseménydús, rekeszizom szaggató nyárbúcsúztató vakációt tölteni, ahol játszópajtásaim a tündökletes, aranyos, süket, okos Éva, a kisvakarcs Ferkó, a tizenöt éves Péter  és a fenomenális Andrea volt, akinek a szövegétől kifeküdtem, na és persze Marika akiből időközben Médi lett, és leszorult a szekrény tetejéről.
Ők ugyanis G. Szabó Judit örökifjú regényének a főhősei, amit mostantól a Bibiámnak tekintek és ajánlom mindenkinek akinek van testvére, sőt, hogyha van egy húgod minden sorát szent írásként fogod tisztelni, és nem győzöd majd kijegyzetelgetni az aranyköpéseket. Én még soha nem éreztem ekkora vágyat ahhoz, hogy idézzek egy könyvből, de mikor leültem a moly elé, hogy most akkor begépelem a kedvenc soraimat rájöttem, hogy ennyi erővel az egész könyvet bepötyöghetném. Szóval inkább írok egy lelkesítő posztot, és amerre csak járok ajánlom majd mindenkinek, mert ezt megéri elolvasni.
Bár kis vékony kötet, mégis egy hétig barangoltam a lapjain, hiszen napközben nem sok időm van már olvasni, de nem is akartam elsietni. Minden este egy kis történet, egy kis huncutság, egy kis találmány alá Andrea került a  repertoáromra. Egyik este például tanúja lehettem, hogy farka nő a teknőnek, máskor egy lábtörlővel neveltük át Izé nénit, de a legemlékezetesebb mégis az volt, mikor beültem egy felejthetetlen Rómeó és Júlia előadásra, amit még nagymama koromban is könnyes szemmel, hahotázva fogok emlegetni, de addig van egy olyan sejtésem, hogy  biztosan beülök még újra és újra erre a performance-ra, ez az amit soha nem lehet megunni. Ehhez hozzájárul persze az is, hogy Várnai György illusztrációinak a tolmácsolásában volt szerencsém az évás dadához, aki eszméletlen csúcs, Zeffirelli is megbánná, hogy nem őt alkalmazta a filmjében, ez hótziher.
De nem szaporítom tovább a szót, ezt a regényt egyszerűen el kell olvasni, biztos vagyok benne, hogy mindenki felszeretne kerülni a SZEKRÉNY tetejére.
A bejegyzést Heloisenak ajánlom, aki szerint jó ifjúsági regényeket ajánlok, na ez nagyon JÓ!:D Köszönöm drága a muffinos díjat neked és Ronenának is:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...